♥ A szemét hagytam utoljára, mert tudtam, ha belenézek elveszítem gondolataim fonalát ♥

2015. január 9., péntek

12. fejezet



Facebook

"Nem találtam más" elfoglaltságot,minthogy egy föld alatt kialakított, tágas, kicsit sötét bárban, álltam a pult mögött. Egyik lábamról a másikra álltam, amikor az italomra pillantottam, ami már több tíz perce sárgállott előttem. Az egyik ismerősöm öntötte nekem ezt frissítő italt, amikor megcsörrent a telefonja. Elment a szertárba, mivel nem akarta az ügyeit előttünk kitárgyalni. Tovább léptem a tegnapi zavart egynapos kalandon Garyvel, és már nem csak az italt néztem magam előtt, hanem egy összefont ujjakkal ékesített, erős, mégis "szép" férfi kezet. Elmosolyodtam, és félredöntött fejjel néztem. Gondolataim menetéből, csak egy kisebb férfiakból álló csoport, hangosan vihogó hangzavara ébresztett fel. Csak egy dolog járt utána a fejemben; Ne rendeljenek semmit, ameddig tartom a frontot!
- Ne is reménykedj benne, hogy gyorsan visszajön. Nő+ telefon= örökkévalóság. - rajzolt a levegőbe egy örökké jelet az előttem ülő Gary.
- Höh, kösz, most megnyugtattál. - elmosolyodott, majd továbbra is a a bal karján lévő órája szíját igazgatta. Majd újra összefonta az ujjait az asztallapon. Amikor felénk tartott a vörös hajú srác, aki a bárpult végében kezdett el támaszkodni.
- Ez mindig itt van? - morogta Gary. És egyet értettem vele. Nem tudtam, hogy csinálja, de mindig, minden hol ott van! Már attól félek, hogy az otthoni WC ajtót is öt kulccsal kell majd zárnom. Beletúrt a hajába, és elővette a tipikus csajozós pillantását. 
Egyik szemöldök a homloka közepén, másik pedig beárnyékolja a látását, és összeszűkült szemmel próbál rávenni valamire. Érdeklődve néztem rá mit hozhat ki belőle.
- Hát... Sajnálattal közlöm, ... - mondd azt, hogy leszállsz rólam, kéééérlek! - hogy még mindig döngetni való csajszi vagy, Husim. -  mért végig magának még egyszer, majd az ajkaiba harapott. Rókázok! Erre a gondolatra a szám elé tettem a kezem, és öklendezést imitáltam.
Első meglátás:
Melyik hetero pasi mondja azt, hogy : Csajszi.  Cérnavékony hangon? Mindenki buzinak nézi akkor.
És mi az, hogy így letámad!?
Na, meg mi az a becézgetés? Ki ez? Mióta vagyunk mi jóban? MÉG A NEVÉT SE TUDOM. De nem is érdekel. Teljesen elásta magát nálam. Ennél talán még a: "Szia, Cica van gazdád" is jobb! Add egy:
Megszólítás: Pipa
Becézés igaz van benne, de az most oly' mindegy... 
És nem tér rögtön a lényegre, hogy pontosan mi is a szándéka. Idézem Vörös Srác szavait: "döngetni való". Megy anyád!
Két köhögés közben csak annyit mondtam:
- Segíts! - Felnézett az összekulcsolt keze nézegetéséből, és akkor amikor megszólalt, azon kattogtam, Oh Istenem, miért?! Felegyenesedett, és én akkor már tudtam, hogy van valami megfogalmazott kis beszólás, ami talán örökre lekoptatja rólam a gyereket, és engem talán egy életre mélybe is taszít. A gyomrom görcsbe rándulva várta a szavait.
- Figylej Ivan! - fordult Gary a vörös srác felé aki, mint kiderült - "épp időben", hogy Ivan - majd folytatta:
- Ezt a lányt én fogom megfektetni... Téged, meg ők. - állt fel, és a mögötte lévő hangosan piáló férfiakra mutatott. Nekem leesett az állam, és azt hiszem kivitte a padlót. Ivan is tátott szájjal kullogott el. Gary önelégült mosollyal akart visszaülni, amikor megfogtam a karját, és a szertárba ráncigáltam. Az ismerősöm megilletődött fejjel nézett ránk, és még mindig a telefonjához simulva ment ki mellettünk. Miközben perverz mosollyal mért végig minket. Ez a nő ilyet is tud? Sötét, terep zöld színűek voltak a falak. Itt minden hulla fényben áll? Elengedtem a kezét, és elé fordultam. A tekintetem villámokat szórt. Most megölöm. 
- Nagyon szívesen. - fonta össze maga előtt a karját, majd oldalra pillantott. Olyan ideges voltam, hogy fejbe vertem. - Ez most mi? - tette az ütés helyére a kezét. - Egy férfit csak házasság után szokás verni! - megforgattam a szememet.
- Hogy bírsz így beszélni? - szinte ordítottam vele.
- Azt mondtad, hogy segítsek! Lekopott? Igen, akkor meg örülj a fejednek! - tárta szét a karjait.
- Nem bírtad volna kevésbé bunkón kifejezni magad?
- Máshogy is mondhattam volna. 
- Mindenre van magyarázatod? - idegességemben már toppantottam egyet.
- Van. Amúgy is túlságosan felfújod a dolgokat.
- Nem igaz.
- De az. - bólintott. Most rövid mondatok versenyével dobáljuk egymást?
- Minden nő felfújja a dolgokat, ha a pasi azt hozza szóba mások előtt, hogy lefeküdtek. - ültem le a másik emeletre vezető lépcsőre.
- Nem mondtam azt, hogy megtörtént, csak felvetettem, hogy majd meg fog.
-  De megtörtént.
- Meg. De, azt senki más nem tudja...
- Most olyan szívesen rád ugranék... - morogtam. És tényleg vissza kellett fognom magam, hogy meg ne öljem.
- És letepernél? Benne vagyok... - tette zsebre a kezét. Felnéztem rá, ő pedig bólintott.
- Neked mindig azon jár az eszed?
- Pasiból vagyok... Ítélj el! - tette fel védekezően a kezét.
Facebook

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése